Természetesen üdvözlöm első feliratkozómat! Örülök, hogy követni akarod a blogomat! Üdv a klubban! :)) Most viszont... "dobpergés"... A SZÜLINAPI RÉSZ!!!!
Ahogy a könyvtárba betérek, kabátomat a fogasra akasztom. A hideg átszalad lassan a hátamon. Újra itt vagyok. Otthon vagyok! Ott vagyok, ahol azelőtt már sokszor... Most még is más.
Körbejárom a tinta émelyítő, szokványos szagával megáldott könyvespolcokat, hogy keressek egy kedvemre való könyvet. Átnézem a tudományos, történelmi, és ifjúsági regények szekciót is, de hangulatomhoz illőt nem találok sehol. Leülök az ütött-kopott matracokra, és tűnődöm... vagy talán csak várom, hogy múljon az idő, esetleg csak bambulok.
Olykor elragad egy régi emlék, - volt, nincs - ilyenkor előveszek egy könyvet, ami a régi szép időkre emlékeztet. (A csillagászati lexikon erre alkalmas is.) Olvasgatom.
Felidézem a múltat, melybe két kézzel kapaszkodtam, de ő erősebb volt, és itt hagyott... Siratom a jelent, amely oly kárörvendően nevet most rajtam.... S a régi emlék kezét, féltő szeretettel, vigyázva, de lassan elengedem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése